(12)Tizenkettedik nap: Medvék, rénszarvasok és fenyők árnyékában - Egy nap a "medvelejtő" vadonjában

Ez a nap nem az aktív kalandozásokról szólt, de néha pont a csendes, apró pillanatok maradnak meg a leginkább. Az előző napi nagyobb távolságok miatt kissé elfáradtunk, úgyhogy ezen a napon inkább csak pihentünk. Itt, a hegyek között, az eddigi leghidegebb reggelre ébredtünk. 5 fok! Július 31-én! De hát mit várunk a Dalarna megyei hegyektől? :)

Eredetileg az volt a terv, hogy ellátogatunk Grövelsjönbe, ami innen nincs is olyan messze. A björnlideni szállásadónk, aki egy számi családból származik, több helyi programot is ajánlott: például rénszarvassimogatást vagy túrázást a rénszarvasokkal és rénszarvaskávéval. Gondolkodtunk rajta, de nem foglaltuk le előre, mert nem voltunk biztosak benne, hogy bírjuk-e majd energiával. És végül nem is jutottunk el Grövelsjönbe, mert úgy döntöttünk, hogy inkább pihenünk még. Kicsit sajnáltuk is, de nem baj, hiszen a nap későbbi része még így is tartogatott meglepetéseket.

Miután valamelyest kipihentük magunkat, úgy döntöttünk, hogy teszünk egy sétát a környező erdőben. Nézegettem egy útvonalat, kóricáltunk. Találtunk egy érdekes helyet, ami egy tűzrakóhely volt bekészített és felaprított tüzifával és még konnektor is volt ott. :D Végül az „Allemansrätten” (a híres svéd szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy szinte bárhol szabadon barangolj az erdőben) adta a bátorságot, hogy letérjünk az útról, amint találtunk egy kevésbé bozótos bejáratot az erdőbe. Reméltük, hogy majd látunk jávorszarvast, de természetesen a szúnyogok voltak az első „vadak”, akik előbukkantak. Be is fújtuk magunkat, hogy legalább ne szívják a vérünket.  

A talaj puhasága, a tőzeg és a moha olyan érzést adott, mintha egy óriási, természetes matracon sétálnánk a fenyőerdő belsejében. Néha megálltunk, és szedtünk néhány áfonyát, a természet asztaláról.

Ahol nem áfonya vagy csarab és moha volt, ott jávorszarvas kaki került elénk, ami minden lépésnél azt sugallta: közel vannak, csak még nem mutatják magukat. De a jávorszarvasok cseles jószágok, és inkább bujkáltak. :)

Ennek ellenére, ez a vadonbéli séta életem egyik legjobb élménye volt, az igazi Skandinávia, amire annyira vágytam, ami megnyitja a szívem és lelkem. A sűrű fenyők között úgy éreztem magam, mintha egy másik világba léptem volna be – csendes, titokzatos, és tele élet jeleivel. Szerintem még ragadozó vadállatok is lapultak a közelünkben.

Miután visszataláltunk az autóútra, persze ráleltünk az igazi, jól kitaposott ösvényre – ha előbb tudtunk volna róla, talán kevesebbet kalandozunk a vad erdőben, de ez is része volt az élménynek. Még egy kicsit elindultunk ezen az új úton is, és ahogy besétáltunk, rájöttem, mennyire imádom ezt az erdőt: puha, barátságos, és tele van olyan növényekkel, mint a mocsári hamvas szeder (cloudberry) vagy a fehér mályva, ami a mocsaras részeken csoportosul, és mintha egy titkos, tündéri liget lenne.

A nap végére rájöttem, hogy bár nem láttunk sem jávorszarvast, sem rénszarvast, ez a csendes nap tökéletes volt. Mert néha a legjobb élmények nem azok, amiket a turistakalauzok ajánlanak, hanem azok, amiket a természet magától ajándékoz nekünk. Az ilyen napok emlékeztetnek arra, hogy a természet közelsége, az apró, lassú pillanatok és a csendes szépség azok, amelyek valóban megérintenek minket. És néha a legnagyobb kaland egy egyszerű séta a vadonban, ahol minden lépés egy új felfedezés, vagy épp jávorszarvaskaki. :) Ezerszer választanék inkább ilyen napot a forró horvát tengerparti helyett!

Björnliden:

Tudtad, hogy Svédországban több liden is van? De ezek általában kisebb falvak vagy települések, amelyek nem is mindig vannak hivatalosan bejegyezve. A nevük „valami kis dombját” vagy „valami lejtőjét” jelenti, ami azt sugallja, hogy pl Björnliden (björn jelentése medve) egykor talán medvék lakóhelye voltak. A mi Björnlidenünk Idre és Grövelsjön között fekszik, de hogy pontosan melyikhez tartozik, az már kérdéses. Svédország északi részein egyébként sok helynév utal a természetre vagy az állatvilágra (ahogy az IKEA-s terméknevek is)– valószínűleg nem véletlen, hogy a medvék is gyakran megjelennek a helynevekben.

Grövelsjön:

Grövelsjön egy gyönyörű tó Svédország északán, közel a norvég határhoz. A tó és környéke népszerű a túrázók és a természet szerelmesei körében, hiszen a hegyek és tavak csodálatos panorámát kínálnak. Ez a terület ráadásul része a számi kultúrának, így ha szerencséd van, még rénszarvaspásztorokkal is találkozhatsz.

Számi rénszarvaspásztorok:

A számi rénszarvaspásztorok élete szorosan összefonódik a természet ciklusaival. Évszakonként követik a rénszarvasok vándorlását, télen az erdőkben, nyáron a hegyeken legeltetik őket. Idre környéke különleges hely, mert ez a legdélibb része Svédországnak, ahol még mindig aktív rénszarvaspásztorkodás folyik. A számi emberek életmódja és kultúrája – beleértve a hagyományos "joik" énekeket is – mélyen gyökerezik a természetben és az évszakok változásában. Rénszarvasaik nemcsak állatok, hanem a mindennapi életük szimbólumai is – élelem, ruházat és menedék forrásai. Dokumentumfilm a számi rénszarvaspásztorokról EZEN a linken!

Allemansrätten:

Vagyis a „mindenki joga”, egy különleges és ősi skandináv jogi hagyomány, amely lehetővé teszi, hogy mindenki szabadon használhassa a természetet, függetlenül attól, hogy magán- vagy közterületről van szó. Ez a jog Svédországban, Norvégiában és Finnországban létezik, és biztosítja, hogy az emberek szabadon túrázhassanak, sátorozhassanak, gombát, bogyókat gyűjthessenek, és élvezhessék a természetet, miközben tiszteletben tartják a környezetet és a földtulajdonosokat.

Az Allemansrätten megengedi, hogy bárki gyalogosan vagy kerékpárral bejárhassa az erdőket, mezőket, hegyeket, tavakat és folyókat. Viszont ez a jog nem vonatkozik autós közlekedésre magánterületeken, de gyalogosan és kerékpárral szabadon mozoghatunk. A törvény lehetővé teszi, hogy egy-két éjszakára sátrat verj bárhol, kivéve közvetlenül a magánházak közelében. A sátorozás során be kell tartani a természet védelmét, és az élelmiszer-hulladékot, illetve a szemetet megfelelően el kell helyezni.

Az Allemansrätten részeként mindenki szabadon gyűjthet vadon termő gombákat, bogyókat, virágokat és gyógynövényeket, amennyiben ezek nem védett növények. A halászat és vadászat azonban általában külön engedélyekhez kötött. A szabály megengedi a tűzrakást, de csak nagyon óvatosan és a helyi szabályok betartásával. Száraz időszakban például tűzrakási tilalom lehet érvényben. A tűzrakás helyének kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön meg a természet. Bár az emberek szabadon mozoghatnak a természetben, tilos zavarni az állatokat, különösen a fészkelő madarakat, vadon élő állatokat és háziállatokat. A természetre is gondosan kell vigyázni, például a növényeket és a fákat nem szabad károsítani. Bár szabadon mozoghatsz magánterületeken is, fontos, hogy tarts tiszteletben a tulajdonosok privát szféráját. Nem szabad közvetlenül a lakóépületek közelében mozogni, illetve a kertekbe és más kijelölt privát területekre belépni.

Ez nemcsak szabadságot biztosít a természet felfedezésére, hanem felelősséggel is jár! Az alapelv az, hogy „ne hagyj nyomot”, vagyis amit hozol, azt vidd is magaddal, ne károsítsd a környezetet és tartsd tiszteletben a többi ember jogait.

Ez a szabály összhangban van a skandináv országok környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel. Az Allemansrätten tehát kifejezetten fontos része a skandináv kultúrának, és szoros kapcsolatot teremt a természettel, elősegítve a fenntartható életmódot és a környezet iránti tiszteletet. Remény.